Gyuricza: működésképtelen lenne a magyar mezőgazdaság EU-támogatások nélkül

forrás: MTI, Portfolio

Jelenleg a magyar mezőgazdaságot a támogatások tartják életben, ami nélkül működésképtelen lenne - jelentette ki a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója a 25. debreceni jubileumi búzatanácskozáson. Ez a megállapítás teljesen ellent mond azoknak a korábbi kormányzati nyilatkozatoknak, amelyek szerint a magyar gazdaság EU-pénzek nélkül is megáll a lábán és agrárország vagyunk.

Gyuricza Csaba az eseményen utalt rá, hogy az ágazat kibocsátása évente 2600 milliárd forint, míg az összes támogatás 600 milliárd. A szakember egyébként riasztónak nevezte, hogy 1990 óta világszinten 70 százalékkal nőtt a mezőgazdasági kibocsátás, Magyarországon 30 százalékkal csökkent. Gyuricza ugyanakkor azt mondta, jó a magyar mezőgazdaság fejlesztési iránya, az elmúlt években "elindult a lejtmenetből a mezőgazdaság".

Portfólió vélemény

Ha valóban ennyire függő a magyar mezőgazdaság az EU-pénzektől és a nagy támogatások ellenére sem nő ütemesen a kibocsátása, akkor kifejezetten rossz hír, hogy az Európai Bizottság a 2020 utáni ciklusban az eddig megjelent terv szerint a közvetlen kifizetésekre szánt keretet reál értelemben közel 20%-kal tervezi csökkenteni, míg a kohéziós forrásoknál egy mai lapértesülés szerint 24%-os lehet a magyar kassza vágása. A részletes mezőgazdasági forráselosztási szabályokat egyébként június elején teszik majd közzé.

A mezőgazdaság versenyképességének növelése érdekében tett lépések között megemlítette a szétaprózódott hazai agrár-felsőoktatás koncentrálását, a vertikális integráció erősítését, a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítását.

A főigazgató a magyar agrárágazat egyik fő feladatának nevezte a Kárpát-medence megváltozott klímafeltételeihez igazodó technológiák kidolgozását, és az öntözött területek növelését. Ugyancsak a jövő zálogának tarja a precíziós mezőgazdaság kiterjesztését, ami lehetővé teszi, hogy a legkisebb ráfordítással érjék el a legjobb eredményeket.

Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója a malomipar helyzetét elemezve elmondta, hogy az utóbbi években nagyfokú koncentráció ment végbe az ágazatban: 1999-ben még 142 malom volt az országban, jelenleg 52 működik. Ugyanakkor a meglévő malomkapacitás 1,8 millió tonna, miközben csak 1,2 millió tonnára van szükség. A Magyarországon előállított lisztből 200 ezer tonnát exportálnak évente - tette hozzá.